Akár az Északi Áramlat 2 gázvezetékre is kiterjedhetnek az Oroszország elleni szankciók
A német gazdasági miniszter szerint ha Oroszország megtámadná Ukrajnát, a szankciók érinthetik a gázszállítást is.
A német gazdasági miniszter szerint ha Oroszország megtámadná Ukrajnát, a szankciók érinthetik a gázszállítást is.
Németország kevésbé üt meg harcias hangot az orosz–ukrán konfliktusban, mint az USA és sok NATO-tagország. Az ok a politikai közelmúltban és a történelemben, no meg a gazdasági érdekekben gyökerezik.
Németország és az USA Kijev feje fölött megállapodott az Ukrajnát elkerülő Északi Áramlat II. gázvezeték üzembe helyezéséről. Kijev attól tart, hogy az oroszok kijátsszák az egyezséget, és az első lehetséges pillanatban leállítják a tranzitszállításokat Ukrajnán keresztül.
Az USA elkezdett keményebben fellépni az éleződő konfliktusban, és csatlakozott hozzá Németország is.
Vlagyimir Putyin nem kalandorkodik. Vállalja a kockázatot, mert gondosan kikalkulálta, hogy az esélyek mellette szólnak, írja a neves külpolitikai elemző a Washington Postban.
Napi 50 millió köbméterre csökkentette a többségében orosz állami tulajdonú Gazprom vállalat az Ukrajnán keresztül Európába érkező gázmennyiséget. Ilyen keveset utoljára 2020 januárjában küldtek.
A német külügyminiszter szerint a vezeték nem felel meg az európai energiajog követelményeinek, és biztonsági kérdések is vannak.
Tovább rontja a Nyugat és Oroszország viszonyát a hónapok óta tartó nemzetközi gázhiány és a vele járó látványos áremelkedés ügye. Míg a Szovjetunió nem élt az energiafegyverrel, Oroszország nem először használja zsarolásra a gázszállításokat.
Üzemkésszé nyilvánították hétfőn az Északi Áramlat 2 első vezetékét. A csőrendszert 103 barra pumpálták fel technológiai gázzal, így már készen áll arra, hogy gázt szállítsanak rajta, ha megvan minden engedély.
Oroszország ura azért persze elmondta, hogyha az Északi áramlat 2 megkapná az engedélyt, akkor csökkenhetnének a gázárak az Európai Unióban.
Az Európai Unió elkerülheti az újabb gázválságot, ha a kapcsolatainak javítására törekszik Oroszországgal – fogalmazta meg a Financial Timesban Moszkva uniós nagykövete.
Az orosz és a magyar vezető is imádja a káoszt és a nyugtalanságot, mert ilyenkor úgy látja, hogy a számára kedvező irányba tudja terelni az Európai Uniót. Az energiapiacon tapasztalható gondokkal most pont ilyen helyzet állt elő: azt mind Moszkva, mint Budapest a maga javára igyekszik kiaknázni, de Brüsszel remélhetőleg átlát a szitán – írja a Bloomberg kommentárja.
A földgázárak emelkednek, és ezt akarja kihasználni Oroszország arra, hogy megszerezze az Északi áramlat 2. üzemeltetési engedélyét, amivel megsértenék az uniós piaci szabályokat. A Gazprom kivételezést szeretne a rendkívüli helyzetre hivatkozva – írja a Deutsche Welle portál.
Az Ukrajnát elkerülő, 11 milliárd dolláros beruházás a duplájára, évi 110 milliárd köbméterre növeli a már meglévő Északi Áramlat kapacitását.
Angela Merkel nem szeretné, ha Moszkva fegyverként használná Ukrajna ellen a Németországba gázt szállító Északi-Áramlat 2 vezetéket. Ezért akár szankciókat is támogatna.
A legutóbbi orosz–amerikai külügyminiszteri találkozó barátságos légkörű volt, ám a két fél még számos csörtét meg fog vívni, talán már Joe Biden és Vlagyimir Putyin június 16-ai genfi csúcsán is. Például az Északi-sark térségéről, amelyről Oroszország közölte, hogy hozzá tartozik.
A német kancellár szavakban mindig kiáll a szabályokra épülő nemzetközi rendszer mellett, de sok esetben lovat ad a tekintélyuralmi vezetők alá, írja a Financial Times jegyzete.
Határozatot fogadhatnak el róla csütörtökön. Ezzel azonban még nem fog leállni az építkezés.
Angela Merkel még habozik, de a német pártok határozottságot várnak el.
Az európai politikáról az európaiak döntenek, nem kívülálló országok - üzente az amerikai kormánynak az EU, amely azt kéri, hogy Washington hagyja abba az orosz-európai gázvezetékek kiépítésében részt vevő uniós cégek fenyegetését.